Útleírások

Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Zadar környéke
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország - Őszi séták Barcelonában
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Zelve - Gülsehir
Gomeda - Tatlarin
Güzelyurt - Kappadókia Cooking
Kayseri Régészeti Múzeum
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
Borfesztivál-2007
Kis "Syrah"-alista kóstolás
A Sangiovese magasiskolája
Rendhagyó Hungaricum kóstoló
Furmintológia és Nagy Furmint-kör
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011 július
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


Kirándulások - új helyek



3. Gomeda-völgy

Az Ürgüp - Ayvali közötti útvonalon, Mustafapasától alig 5 km-re található völgy szintén nem tartozik a leggyakrabban látogatott helyszínek közé. 2010-ben a Mustafapasában lévő idegenforgalmi főiskola diákjai hirdették meg a völgy "kitakarítását" és járhatóvá tételét. Csodás fekvése és adottságai miatt a köznyelv erős túlzással "mini-Ihlara"-ként is nevezi.

A völgyet lakó szerzetesi közösség összefüggésbe hozható Nagy Szent Bazil-lal (másként Vazul; 329/330 - 379) a keleti típusú szerzetesség egyik meghatározó alakjával. Vazul Kappadókia, konkrétan Caesarea (a mai Kaseri) szülötte. Anyja Emmeleia, magas rangú Római Birodalmi tisztségviselő családból származik, apja viszont Csodatévő Szent Gergely tanítványa volt. Nagyszülei keresztényüldözés áldozatai lettek Diocletianus uralkodása alatt. Caesareaán kívül Konstantinápolyban, és Athénban is tanult. "Osztálytársai" közé tartozott többek között későbbi barátja Nazianzoszi Szent Gergely, és Flavius Iulianus "Apostata" római császár is. Viszonylag fiatalon felhagyott a világi élettel és Szíriában, Palesztinában és Egyiptomban tanulmányozta a szerzetesrendeket. Zarándoklata után nővére (a későbbi Szent Makréna) és barátai segítségével kolostort alapított, amelynek szabályaik között az ima, az aszketikus életmód, és a fizikai munka mellet a szent kéziratok rendszeres tanulmányozását is kötelezővé tette. A szerzetesi szabályok a mai napig életben vannak az ortodox kolostorokban, sőt Szent Benedek által egyesek a Bencés Rend regulái között is megtalálhatóak mind a mai napig. Gomeda egyik sziklatemploma St. Basil nevét őrzi, de nekünk nem sikerült azonosítanunk, hogy pontosan melyik az. Kétségtelen, hogy a völgy még napjainkban is eldugott, a Világ zajától távoli helynek tűnik, nem csoda, hogy ideális helyszín egy szigorú szerzetesrend számára.

Bár a javasolt túraútvonal Gomedából Ortahisar felé vezet, mi ellenkező irányba Ayvali felé vettük az irányt, hogy visszatérjünk a Gamirasu Hotelbe. A szálloda személyzete szerint ez őrült ötlet. Kétségtelen, hogy a völgyekben csordogáló patakok melletti buja vegetáción (értsd: embermagasságú dzsumbuj :) ) keresztülvezető út során okos telefonom gps-e többször segített megtalálni a helyes irányt, de összességében kifejezetten élveztük a 4-5 órás túrát az elhagyatott csapásokon és a pikniket a hegyoldalakban.

Fotógaléria: Gomeda  

4. Tatlarin

Kappadókia a földalatti városok gyűjtőhelye. Több mint száz létét feltételezik, s több mint 40 ismert ma is. Keletkezésüket a bronzkortól kezdve datálják. Az első írásos feljegyzés az i.e. 4. századból származik, a híres görög hadvezér és történetíró Xenophón "Anabaszisz" c. eredetiben fennmaradt művéből. Az író személyesen részt vett - a többnyire görög zsoldos csapatra támaszkodó - ifjabb Kürosznak bátyja, II. Artaxerxész perzsa király elleni sikertelen hadjáratában. Bár i.e. 401-ben a trónkövetelő Kürosz Babilon közelében csatát nyert, de életét vesztette. A "megbízó" nélkül maradt görög sereg több vezetőjét Tisszaphernész satrapa megölette. Xenophón rávette a sereget, hogy ne adja meg magát, hanem észak felé meneküljenek el Perzsiából. A Fekete-tenger felé vezető fáradtságos út Kappadókián is keresztülvezetett, ekkor találkoztak földalatti városokkal, amit az író és hadvezér megörökített művében (lásd még: Xenophón és a tízezrek útja).

A földalatti városok, vagyis inkább lakóhelyek kezdetben feltételezhetően az időjárás, és a vadállatok ellen szolgáltak menedékként. Később a több ezer embert, állatokat, terményeket magába fogadni képes, 80 méter mély város, jellemzően a történelem zavaros időben tett jó szolgálatot, ahová egész falvak tudtak több hónapra is eltűnni a fosztogatók és a hadseregek elől.

Tatlarin földalatti városa erősen kiesik a látogatott helyek közül. Nevsehirtől nyugatra, kb. 33km-re fekszik. Az őr szerint napi 5-10 ember látogatja, de azok is többnyire törökök. 1975-ben bukkantak rá egy szikla fennsík alatt, de csak 1991 óta látogatható. A bejárat egy szűk, kb. 15 méter hosszú alagút, amelyet a szokásos gördíthető malomkő szerű kapun kívül, a végében található őrhely védett, ahonnan felülről forró folyadékot, vagy éppen lándzsaszúrásokat lehetett a - csak egyenként behatolni képes - támadókra mérni. Az ezt követő nagy, és tágas terem egyfajta kereskedő tér volt. Egyelőre csak két szint van feltárva, raktárak, szellőző rendszer, temető látható, és Kappadókiában egyedülállóan két 3000 éves WC is.

A földalatti komplexum mellett két szikla templom is látogatható, mindkettő gyönyörű 13. századi freskókkal. A festés stílusa hasonló, mint a Karsi Kilise Gülsehirben. Az egyik freskón az 1215-ös dátum azonosítja a készítését.

Fotógaléria: Tatlarin