SZERBIA: AZ UVAC KANYON
Albánia felé 1 nap alatt reálisan elérhető megálló, ahol érdemes egy teljes napot is eltölteni. Mi 1 éjszakát és egy hosszú délelőttöt tartózkodtunk itt, mielőtt tovább indultunk volna Shkodra felé.
Szálláshely választásunk a
Drveni Raj Uvac
alpesi stílusú faházaira esett. Bármikor szívesen visszatérnék ide a környéket alaposabban megismerni.
Az Uvaci Különleges Természetvédelmi Terület Szerbia délnyugati részén található, Nova Varos és Sjenica községekben, a Zlatibori kerületben.
Földrajzilag az Uvac völgye a Stari Vlah-Raska fennsík része. A rezervátum legalacsonyabb pontja 760 m, a legmagasabb pedig 1322 m magas. A központi morfológiai szakasz tulajdonképpen a folyó kanyonszerű völgye, beleértve a mellékfolyók völgyeit is. A folyó mélyen bevágta magát a mészkősziklákba és magas szurdok, illetve kanyon szerű völgyeket alakított ki. Átlagos mélysége 200-300m, a legmélyebb szakaszon 350 m.
A terep karsztos jellegű, ami többek között helyt ad Szerbia egyik legnagyobb barlangrendszerének. A kb. 250 millió éves Usak-barlangból eddig 6185 m-t tártak fel.
A folyó vizét 1960 - 1979 között 3 mesterséges tóba is vezették, amit 3 vízierőmű is használ. Ez nem mindig súrlódás mentes a rezervátum érdekeivel. Pl. 2018 októberében a tó vízszintje 20 nap alatt mintegy 20 métert zuhant, amire az elektromos vállalat nem adott értelmes magyarázatot. De szerintük ez nem okozott veszélyt a természeti környezetre nézve.
A 6 km hosszú cikkcakkos kanyon - amellett hogy Szerbia egyik legtöbbet fotózott része - de védelmet nyújt 219 egyedi növényfajnak, 24 különböző halnak és 170 feletti - köztük több ritka - madárfajnak. De él itt farkas és medve is.
A madarak közül ki kell emelni a kanyon jelképét, a nagyméretű, akár 3 méteres szárnyfesztávolságú szürke (vagy fakó) keselyűt. A II. Világháború után a faj csaknem kipusztult. 1971-ben - elsősorban a madarak megmentése érdekében - az Uvac-szurdok egy részét védetté nyilvánították. Ennek ellenére számuk 1990-re 10-re csökkent. Hathatósabb intézkedésre volt szükség.
A bosznia-hercegovinai Trebinje környékén élt egy kisebb állomány, amely a boszniai háború kitörése után, 1992-ben áttelepült a kanyonba. A helyzet folyamatosan javulni kezdett, a keselyűk száma 2017-re 110 fészkelő párra, összesen pedig közel 500 madárra nőtt. Ezzel a kolónia az egyik legnagyobb Európában, valószínűleg csak egy spanyolországi nagyobb nála. A létszám növekedése után 2015-ben néhány madarat visszatelepítettek Trebinje környékére.
Fontos megjegyezni, hogy a környezetvédők 2017-óta figyelmeztetnek arra, hogy a túlzott turizmus veszélyezteti a keselyű fiókákat. A csónaktúra szervezők gyakran letérnek az engedélyezett turistaútvonalakról, közelebb viszik a turistákat a fészkekhez. Sőt felverik a madarakat, hogy azokat repülés közben lehessen fotózni. Ennek következtében több fészket elhagytak, illetve volt, amikor fiókák ijedtükben vízbe estek. A legdurvább az volt, amikor 2020-ban egy kormánypárti oligarcha Twitter-fiókján közzétett egy videót, amelyen az Uvac felett helikoptert vezet. A megijesztett fiókák közül ekkor is többen vízbe befulladtak.
A közfelháborodás hatására a szerb kormány végül repülési tilalmat rendelt el az övezetben. ("Természetesen" a rendőrök a videó alapján nem tudták azonosítani, hogy ki vezette a gépet.)
A kormány 2021 áprilisában bejelentette, hogy a rezervátum területét 75,43 négyzetkilométerről 117,46 négyzetkilométerre bővítik és tovább szigorították a védelmet.
A tavon érdemes hajó-kirándulni, még inkább kajakozni, valamint a környéken és szurdok feletti függőhíd felé túrázni. Mi autóval és egy rövid sétával megközelíthető kilátó pontot vettünk célba,
az ún.
Vidikovac Molitva-t, ahonnan szédületes kilátás vár ránk!
|
Fotógaléria - Szerbia: Uvac kanyon
|
