Útleírások

Balkáni kalandozások
Egyiptom - Sátorral a Fehér Sivatagban
Horvátország - Tavaszi hosszú hétvége Dubrovnikban
Indonézia - Jáva és Bali, Hong Kongi kitérővel
Kuba - 1400 km négykeréken
Madeira - Téli túrák az örök tavasz szigetén
Olaszország - Nápoly és környéke
Olaszország - Toszkána: Borok és etruszkok nyomában
Spanyolország: Barcelonai séták
Spanyolország - La Manga-i csillagtúrák
Spanyolország - El Camino: A Francia út
Törökország - Gulettel az ókori Lykia nyomában
Látnivalók részletesen
Törökország - Kappadókia
Törökország - Kappadókia reloded
Törökország - Kappadókia full time
Törökország - Őszi túra csecsemővel
Törökország - Isztambul
Törökország - Kalandozások É-Mezopotámiában
Törökország - Lykiai út


Borok

 Borfajta leírások
 Borkostolás Jegyzetek
A Sangiovese magasiskolája
Miért éppen Grúzia, Törökország és Bulgária
Dalmát bortúra - 2011, 2018
Spanyolország - Katalán bortúra
Török bortúra - 2013május
Portugál bortúra - 2014 április
Loire - kóstolási jegyzetek 2018


Extrák

 Vendégkönyv
 Képtár


Látnivalók részletesen

 

Kemer 

 Kemer

Az egykor kis halászfalu, mára a környék nyüzsgő idegenforgalmi központja, jelentős idegenforgalmi célú kikötővel. Az 5*-os all inclusive luxus szállóktól, a 3*-os városi panziókig minden megtalálható. Éttermei, vásárló utcája kifejezetten hangulatos.

 

 

Phaselis 

Phaselis

Hajóról és autóval is elérhető romváros egy tengerbenyúló hegyfokon, árnyas pinea ligetekkel tarkítva. Feltárás alatt van.

Az ie. 7. században alapított fontos föníciai tengeri kikötő. Miután Dáriusz elfoglalta Anatóliát, a város is perzsa uralom alá került. Az ie. 4. században Nagy Sándor kiűzi a perzsákat és beveszi a várost is harc nélkül. Az ő halála után a város az egyiptomi Ptolemaiosz-dinasztia kezére került Kr. e. 209-től Kr. e. 197-ig, majd Kr. e. 160-ig újra a rodosziaké, és utána a római uralom alá tartozó lykiai államszövetség része lett. A város minden történelmi korszakában virágzott, de különösen a rómaiak alatt. Nekropolisza, az Agora, a színház és Hadriánus kapujának maradványai is ezen időket idézik. A bizánci korban a város püspöki székhely lett és a 8. századig fontos kikötő, bár a 3. századtól sokat szenved kalóztámadásoktól. Amikor a 11. században a térség szeldzsuk kézre kerül, hanyatlásnak indul.

 

 

 

Olympos 

 

Olympos

Csodálatos tengeri öböl, ahol a fürdésen túl a hajó ladikjával partot érhetünk egy folyócska leander ligetekkel övezett torkolatánál. Az ie. 3. században a Lykiai Liga (hellén eredetű városállamok konföderációja) fontos tagja volt, egészen addig, amíg a római támadások idején saját lakói felgyújtva elmenekültek. A római uralom alatt fontos kereskedelmi kikötő volt. Isz. 129-ben, Hadrianus császár látogatásának emlékére a város új neve Hadrianopolis lett. A birodalom felbomlása után egy ideig velencei, genovai és rodoszi kereskedők (egyes források szerint kalózok) használták, és ezalatt a genovaiak pl. megépítették a kikötői falat. A 15. századra azonban az oszmán uralom hatására a város elnéptelenedett.

Az árnyas, mocsaras területen kellemes sétával felfedezhetjük az egykori nekropoliszt (temetkezési hely) - számtalan klasszikus lykiai szarkofággal ? valamint a jón és bizánci templom maradványokat. A hegytetőn lévő bizánci erdőből csodás panoráma tárul elénk az öbölre.

 

Jogos lehet a kérdés, kik ezek a lykek ? Nem egyszerű feladat halandók számára ezt kideríteni, de a történészek sem egységesek ebben. Számomra legkerekebbnek azon vélemények tűnnek, hogy a lykek az Anatóliát uraló első hatalmas birodalom, a hettiták rokon népei, legalábbis a Hettita Birodalom (fénykora az ie. 16.-12. század) idejéből a lydekhez hasonlóan visszamaradt népcsoport. Erre utalhat a hettitákkal hadakozó Egyiptomi Birodalomban is fennmaradt feljegyzés, ami beszél egy Lukka nevű, saját magát Luviannak hívó népcsoportról. Sokan azonosítják ezzel a lykeket. Az biztos, hogy Trója legendájában már olvashatunk egy bizonyos Sarpedonról, aki a Tróját támogatta a harcban és aki magát Xanthosból, a távoli Lykiából származónak vallotta. Valószínűnek tűnik, hogy miközben az ie. 11-12. században a Hettita Birodalom fokozatosan felbomlott, kialakultak a lyk városállamok, akik később a világ első demokratikus konföderációjába tömörültek. Fővárosuk Xanthos már az i.e 7-8. században virágzott. (a többit lásd Xanthosnál).

 

 

 

 

Myra 

 

Demre, Myra

Demre városka ma zöldség és gyümölcs termesztési központ, amiről számtalan üvegház és fóliasátor tanúskodik. Itt februárban már szedik a narancsot és zöldbabot, de mi nem ezért szálltunk partra. A hajó korán reggel az öbölbe ért, ahol szervezett kirándulást ajánlottak kis csónakokkal és busszal (25 eur/fő) a környék igazi látványossága, az ókori Myra megtekintésére.

 

A város szintén lykiai eredetű, alapítását ez ie. 5. századra teszik. Legismertebb, legtöbbet fotózott és valóban lenyűgöző emlék, a meredek sziklafalakba faragott, 2400 éves házformájú szilasírok tömkelege.

A város természetesen a római birodalom része volt, amiről a 38 soros, igen jó állapotú, monumentális amfiteátrum is árulkodik.

 

Myra a bizánci időkben fontos város és püspöki székhely is volt. Leghíresebb püspöke a 4. századi Szent Miklós volt, a keresztény kultúrkör Mikulása (törökül: Noel Baba). A 7.-10. század arab betörései azonban aláásták a város stabilitását. Az arabok 809-ben a Szent Miklós templomot is lerombolták, a város hanyatlásnak indult. Érdekes, hogy egyes történelmi művek arról beszélnek, hogy a Szent csontjait 1087-ben az olaszországi Bariba menekítették, míg mások inkább kereskedők lopásáról beszélnek. Sőt, állítólag a templomban mutatott összetört márvány szarkofág nem is Miklósé, így Bariban sem az igazi csontok vannak, Ő valahol a templom alatt pihen most is?..  Ezt sosem fogjuk megtudni szerintem. Az viszont biztos, hogy a XII. századtól ? a szeldzsuk majd oszmán uralmat követően ? a templom pusztulásnak indult. Romjai folyamatosan a közeli patak hordalékával felöltődtek, a templom mai bejárati szintje 3 méterrel van az út alatt. A 19. században egy orosz herceg támogatásával tárták és újították fel. A hordalék megóvta gyönyörű márvány mozaikjait, mind az idő, mind az emberi pusztítástól.

 

 

 

 

Simena 

 

Simena

A mai Kaleköy falucska, ami mindkét utazásunk során szívünknek legkedvesebb helye volt. Egy meredek hegyoldalon elterülő, csodálatosan bájos kis halászfalu, ahol természetesen kavarodik a történelem. A hegytetőn impozáns bizánci erőd magasodik, természetesen egy ókori kis színházaz magába építve. És bármerre nézünk a hegygerincen végig, de még az öböl vizében is monumentális lykiai szarkofágokat látunk. De akad belőle a hely nénikék kertjeiben, ahol legtöbbször csirkék és kecskék hűsölnek az árnyékukban J

Turista kifejezetten kevés, mert a szárazföldről nehéz megközelíteni, a turistahajók meg szerencsére csak módjával kötnek itt ki. Pedig az egyik legvonzóbb település a partszakaszon.

 

Ami miatt a szívünkbe zártuk, az azonban ettől teljesen független. Még ez első utunkon, az Andriake fedélzetén ismerkedtünk meg Evrennel, a szőke török hajós tanonccal, aki büszke kapitánynak készült és lelkiismeretes, barátságos segítőnknek bizonyult az úton. A barátság kölcsönös volt, így Evren úgy döntött bemutatja nekünk szüleit és szülőfaluját. Ez volt Simena.

Amikor megérkeztünk és felkaptattunk a kis hegyi lépcsőn, szinte zavarba jöttünk a kedvességtől, ahogy a tengerre leszakadó sziklafal felett ácsolt, ablaktalan, szellőjárta fa nappaliban elmajszoltuk a nekünk sütött süteményt és a szokásos tulipán poharas forró teánkat. (megjegyzem: 40 okban tényleg ez a legjobb ötlet, azonnal megszűnik a kellemetlen izzadás). Mind a család, mind a szomszédok hihetetlen kedvességgel fogadtak. Evren kalauzolt végig bennünket a falun, egészen a hegytetőn álló volt általános iskoláig, aminek az ablakából a gerincen végig futó szarkofágok látszanak. Ez ott természetes.

Aki arra jár, ne hagyja ki az ?Evren family? (nyugodtan meg lehet így kérdezni) melletti kis teázó mézes joghurtját, teáját és friss narancslevét. Aki ajándékot venne, kiváló árú és minőségű ágytakarók, terítők közül válogathat, mert a család többnyire ebből él.

 

Egy  ével később tudatosan mentünk vissza. Tudtuk Evren katona, de oda akartuk adni előző évi fotóinkat és visszahúzott a szívünk. Az egész falu tudta kapitányunktól, hogy jönnek ?Evren friends?-ék J Már a kikötőben vártak és kísértek végig, hiszen itt vannak azok, akik visszatértek és ismerik ám az Evrent. És persze, ha lehet még kedvesebben fogadtak bennünket, Evren nővére még fel is hívta nekünk katona öcsikéjét.

 

Beszélgetés közben előkerült egy régi-régi fotó, Evren üknagyapja volt rajta. Mondták rá hasonlít. És valóban a Törökországban nem annyira jellemző szőke hajú legény húzta ki magát büszkén a képen. Amikor kiderült, hogy a faluban csak "magyari"-nak hívták az öreget, kezdtünk megszédülni. Lehetséges, hogy a mi kis, szőke-török hajós társunk egy a Kossuth emigrációból idekerült szabadságharcos leszármazottja...? Nem kizárt.

 

Nagyon jó érzés volt visszatérni valahová, ami nem volt teljesen valószínű, de mégis sikerült!

 

Ücagiz 

Ücagiz

Rendkívül pici, csendes kis halászfalu. Az ókori Teimiussza nekropolisza hatalmas területen terül el a hegyoldalon, figyelemre méltó szarkofágokkal. Leginkább késő délután érdemes partra szállni, részben a hőség elkerülése, másrészt a lemenő nap fényében lenyűgöző látvány miatt. A falucska régiség boltjaiban jelentősen olcsóbban és jót alkudozva lehet patinás klasszikus török teáskannákat és egyéb ajándékot venni.

 

Kekova 

Kekova

Az Ücagizzal szemben található sziget és azonos nevű öböl igen kedvelt hajós kiránduló hely a szállodák programjaiban is.

Egy ókori földrengés hatására a szigetfalon lévő település jelentős része a tenger alá került, ami védett terület. A hajóknak megállni és búvárkodni tilos. Gyönyörű látvány azonban a smaragd színű vízben az ókori romok felett elsuhanni.

 

 

 
Kas 

Kas

Mindkét túránk során itt fordult vissza a hajó, és 1 ill. 2. éjszakát a kikötőben töltöttünk. Kis halászfaluból lett, nyüzsgő, de kedves üdülőváros az ókori Antiphellosz helyén. Erre utal a városka egyik üzletsorán álló lenyűgöző méretű, dupla részes lyk szarkofág az ie. 4. századból. A szomszédban lévő szőnyeg kereskedő kiválóan beszélt angolul és állította, hogy egy királyi pár nyughelye.
Második hajózásunkon Kas-ból előre megszerveztünk egy mikrobuszt sofőrrel, aki egy napos kirándulásra vitt bennünket Xanthos-ba és a Saklikent szurdokba.

 

Xanthos 

Tlos 

 

Xanthos

Ahogy korábban is írtam, Xanthos a Lykiai Szövetség fővárosa volt, ma UNESCO védelem alatt áll, mint a V ilágörökség része. A legősibb romok 2800 évesek. Sajnos a perzsák ie. 540 körül lerombolták, de újjáépítése után is fontos város maradt. A város ie. 334-ben megadta magát a perzsákat elűző Nagy Sándornak. A római hódítás alatt Rómát támogatja, cserébe tartományi székhely lesz. Bizánc alatt is fontos püspöki székhely, de a 7. század után hanyatlásnak indul.

kb. 1 óra alatt bejárható, de számítsunk rá, hogy nyáron igen meleg van. Fejfedő és víz legyen nálunk, de jó ötlet egy forró tea a parkoló büféjében.

 

Látnivalói akropolisza, a római színháza, az arabok által lerombolt bizánci bazilika, az ie. 6. századi lykiai háromlépcsős szarkofág, és a közel 6m magas kőtömbökből emelt 2500 éves sírkamra, az ún. Hárpiák sírja. Nagyon fontos történelmi emlék az Agorán álló kétnyelvű (görök-lykiai) oszlop, aminek segítségével a tudósok a lyk nyelvet igyekeztek megfejteni. Állítólag a felirat Khérél király síremlékéről tanúskodik, aki a peloponészoszi háborúban legyőzte Athént.

 

Ha valakinek van ideje, esetleg száraz földi kirándulásokat tervez Kemerből, annak ajánlom figyelmébe Lykia egyéb központi városait, Pinara-t, Letoón-t, Patara-t, vagy a hettiták által Dalawa néven alapított Tlosz városát.

 

Ez utóbbit mi egy egész napos kirándulás keretében - Saklikenttel összekötve - egy évvel korábban autóval tettük meg, a Kemer melletti Tekirova üdülőfaluból indulva. Akropolisza a várral, lykiai sziklasírjai lenyűgözők. Szerintem messze megkapóbb mint Myra és alig akad turista.

 

 

 

Saklikent 

 

Saklikent-szurdok

A szurdok ideális választás egy nyári kirándulásra, ugyanis a 3000 méteres hegyet átszelő, néhol több száz méter magas falak között csörgedező, néhol zubogó patak - a maga 10 fokos hőmérsékletével természetes légkondiként viselkedik. Egy rövid ideig fa pallókkal kiépített, de utána a patak mederben kell kövekről-kövekre ugrálva, valahol kötelekbe kapaszkodva, a sodrásban gázolva a szurdokban felfelé haladni. Teljes hossza 18 km. Mi egy 3 órás oda-visza kényelmes túrával addig jutottunk, amikor már a sziklafalak inkább barlang hatását keltették, benne néhány 1-2 m-es megmászandó zuhogóval.

Ki ne hagyja senki ezt az üdítő, izgalmas és gyönyörű túrát, tehát az első akadályon - a köteles vízfolyáson - át kell menni (idős hölgyek és urak is simán átmennek). Utána menjünk amíg jól esik.

Vízálló és nem csúszós strandszandál, vagy szörfcipő legyen rajtunk. Papucsban csak a nyakunkat törjük a vizes köveken.

 

 

A túra után remek éttermeket találhatunk. A hideg vizet itt csatornákba vezetik, és az éttermekben az azokon átívelő fatáblákon lehet párnákon heverészni. Válasszunk olyat, ahol büfé jellegűen ehetünk a jobbnál jobb salátákból és sült zöldségekből, a grill húsok és halak mellé. A víz közben alulról hűsít. A végére jéghideg sárgadinnye... mennyei érzés volt J

 

 

Jó barangolást és hajókázást kívánok Lykiában!

 

Irodalmi források:

-   Ilhan Aksit: The Land of Light Lycia (2004, Aksit Kültür Turizm Sanat Ajans Ltd.)

-   Törökország (Touring Club Italiano - Merhavia, 2006)

-   Törökország (Útitárs, 2003)

-   Múlt-Kor Történelmi Portál  ( http://www.mult-kor.hu )

-   Lycian Turkey - Discover the Beauty of Ancient Lycia   (http://www.lycianturkey.com )

 

 

2006. július 14.

 

                           Kárpáti Péter sk.